MovableType Personal Publishing System

Ergonómiai Elemzés

• Bevezetés

• Az MT telepítése

• Felhasználók kezelése

• Bejelentkezés

• Új bejegyzés felvitele

• Keresés a bejegyzésekben

• Import/export

• A blog testre szabása

• A felhasználói felület ergonómiája

• Programozott elérés: MT API

• A MovableType üzemeltetése

• Összefoglalás

Bevezetés

A MovableType egy testreszabható publikáló rendszer, amelyet web szerverre telepítve lehetővé válik a különböző személyek, szervezetek számára, hogy személyes vagy üzleti információikat, újdonságaikat, cikkeiket stb. mások számára is elérhetővé tegyék.

Saját tapasztalataim személyes használat útján szereztem. A NetAcademia oldalán személyes bloghelyet kaptam, amelyet szakmai ismereteim nyilvánossá tételére használok.

^

Az MT telepítése

A MovableType a http://www.movabletype.org címről tölthető le. Mind Windows, mind Linux alá egyszerű másolással, és némi konfigurálással telepíthető. Jómagam Windows2000 és XP alatt rendelkezem telepítési tapasztalatokkal. A file-ok letöltése és kicsomagolása után a telepítési útmutató lépéseit követve 10 perc alatt működő rendszert kapunk. A háttéradatbázis egyaránt lehet mySQL, postgreSQL, illetve a file-rendszerben helyet kapó Berkeley-DB-alapú is:

A beállítások egyszerűen a konfigurációs file-ok szerkesztésével történnek, amelyet bármely szövegszerkesztő programból (Notepad, Word, vi, pico, mcedit, stb.) megtehetünk. Épp ennek az egyszerűségnek köszönhetően érheti az a vád az MT telepítési folyamatát, hogy nem elég felhasználóbarát: nincs "varázsló", amely egymás utáni klikkelések sorozatával kész megoldáshoz vezetne bennünket.

A felhasználók általában két csoportba sorolhatók: akik szeretik ezt a megközelítést, és akik nem. Általános megfigyelés, hogy a Linux-párti szakemberek sokkal inkább tolerálják (sőt: szeretik) az effajta egyszerűséget, míg a színes, grafikus felülethez szokottak nehezebben boldogulnak ezekkel. Az MT ezt a nehézséget is igyekszik áthidalni a részletes, mindenre kiterjedő, alapos telepítési útmutatóval.

^

Felhasználók kezelése

A telepítés után különböző blogokat hozhatunk létre, amelyekhez a felhasználók a megfelelő jogokkal férhetnek hozzá:

Amint az ábra is mutatja, a jogosultságok kiosztása rendkívül egyszerű feladat: már a grafikus felületek "rajongói" is megtalálják számításukat. Mindezen beállítások rendkívül rugalmasságot biztosítanak, lehetővé téve a széles felhasználhatóságot: a személyes bejegyzésektől a céges tudástárakig gyakorlatilag teljes a kialakítható skála.

^

A bejelentkezés

Az MT-be az arra jogosult felhasználók bejelentkezés után az alábbi felületet láthatják:

A felület a fejlécen kívül három nagy részre osztható: A bal oldali menü a bejegyzésekkel, illetve a blog adminisztratív kezelésével kapcsolatos műveleteket tartalmaz. A középső részen általános üzenetet láthatunk, jobbra pedig különféle statisztikákat, amelyek hasznosak lehetnek. A felület áttekinthető, könnyedén kezelhető, színvilága hideg, de a felületből harmónia árad. Jól látszik, hogy az oldal készítői esztétikus megjelenésre törekedtek, ugyanakkor megmaradtak az egyszerű elrendezésnél is.

^

Új bejegyzés felvitele

A bejegyzések felvitele az alábbi űrlapon történik:

A beviteli űrlap elrendezése nem a legszerencsésebb. A tapasztalt felhasználók már rutinosan szerkesztik a három szövegdoboz tartalmát (bemutatásukat lásd később), viszont azon jelentése nem nyilvánvaló az első pillanattól kezdve. A szövegek szerkesztését segítik a felső részen található formázó gombok:. Ezek mindig az aktuálisan kijelölt szövegre vonatkoznak, függetlenül annak elhelyezkedésétől.

Lényeges tulajdonsága még a blogszerkesztő űrlapnak, hogy gyakorlatilag minden részéhez kaphatunk segítséget a ikonra történő kattintással. Ekkor egy újabb ablakban jelenik meg az MT User Manual megfelelő fejezete, a kérésnek megfelelő helyre pozícionálva.

A fenti beviteli űrlap lényege azonban maga a három szövegdoboz:

• Entry Body

• Extended Entry

• Excerpt

A közöttük lévő összefüggések megértéséhez lássuk a bejegyzések megjelenési formáit: Először is minden blognak van egy főoldala, ahol egyfajta "napló-nézetet" láthatunk: ez a legfrissebb bejegyzéseket, keresőfelületet, naptárat, linkeket, stb. tartalmaz. A telepítéskor egy alapértelmezett felület áll rendelkezésünkre, ezt azonban bármikor tetszés szerint testre szabhatjuk.

Ezen a címlapon nem szükséges a teljes bejegyzések megjelenítése, egy-egy kivonat is elég, s a felhasználó akkor olvashatja azt egész terjedelmében, ha megnyitja. Ezt a funkcionalitást valósítja meg a fent bemutatott beviteli űrlap első két szövegdoboza: Az első (Entry Body) tartalmazza a címoldalon megjelenítendő bevezetőt, ismertetőt, míg a második (Extended Entry) a bejegyzés teljessé kiegészített tartalmát. Ha ez utóbbit üresen hagyjuk, az első mező képviseli a teljes tartalmat.

A harmadik beviteli mező (Excerpt) az RSS feed-hez kapcsolódik: a blogok ugyanis nemcsak a webes felületen olvashatók, hanem XML alapú úgynevezett RSS (Really Simple Syndication) is generálható belőlük, amelyek speciális, erre a célra kifejlesztett programokkal (pl. SharpReader) követhetők nyomon. Ezek a programok figyelik a feliratkozott XML tartalom változását, és figyelmeztetnek új tartalom megjelenése esetén. A fenti blog például az alábbi módon jelenik meg a SharpReader-ben:

A blogbejegyzés felvitelekor tehát a harmadik megadható tartalom az itt megjelenő szöveg, és annak formátuma. Amennyiben ezt a mezőt üresen hagyjuk, a bejegyzés formázatlanul, tagolatlanul kerül megjelenítésre az RSS readerben.

Nagy hátránya még a felületnek a dobozok rendkívül kis mérete: sorrendben mindössze 10, 15 illetve 5 sor vihető be, ami meglehetősen kevésnek bizonyul a gyakorlati alkalmazás során.

Nézzük meg, máshol milyen lehetőségeink vannak a bejegyzések szerkesztésére. A Korridor bloggerében egyszerű szövegek illetve csatolt állományok (pl. képek) felvitelére van lehetőségünk, azok formázására nincs. A blog megjelenítése mindössze néhány előre gyártott sablon alapján lehetséges.
A Fullextra.com blogja viszont nem ad előre gyártott sablonokat, mindenki webnaplója azonos, egységes megjelenésű. Itt viszont már van arra lehetőségünk, hogy a bejegyzéseket formázzuk, grafikus karaktereket vigyünk fel, stb. az alábbi, sokkal színesebb, ám kevésbé széles funkcionalitású űrlap segítségével:

MT-ben a bevitel után két opció közül választhatunk: megnézzük a bejegyzés előnézetét (Preview), vagy azonnal elmentjük. Előnézet esetén az újraszerkesztés és a mentés közül választhatunk. Bárhol választjuk is a mentést, a MovableType üzenetben tájékoztat bennünket annak státuszáról, viszont az MT egy újabb hiányosságával is találkozunk itt:

A bejelentkezési űrlapon ugyanis van egy kapcsoló, amely arra szolgál, hogy bekapcsolt esetben az alkalmazás megjegyezze felhasználói nevünk és jelszavunk, és következő alkalommal már automatikusan beléptessen bennünket. Ez rendkívül hasznos akkor, ha saját gépünkön dolgozunk. Kikapcsolására viszont akkor lehet szükség, ha olyan gép előtt ülünk, amelyet nemcsak mi használunk. Ekkor azonban nemcsak azzal kell szembenéznünk, hogy minden egyes alkalommal be kell gépelni az azonosításunkra szolgáló információt, hanem azzal is, hogy bejegyzés mentésekor újra és újra megkérdezi tőlünk a rendszer, holott korábban már megadtuk. Valami okból kifolyólag ilyenkor újbóli azonosítást kér.

^

Keresés a bejegyzésekben

A blogszerverek többségéből hiányzik a keresési funkció, pedig ennek fontosságát, úgy érzem, nem kell hangsúlyozni. Az ilyen típusú blogok indexelésére (is) jól használható a Feedster, azonban a MovableType esetében külső segítségre nincs szükség. Mind felhasználói, mind szerzői oldalról elérhető a funkció: az olvasók a blog webes felületén használhatnak egy űrlapot:

Szerkesztés közben a menüből választhatjuk a "Search Entries" funkciót, amely az alábbi felületet adja nekünk:

Jól látható, hogy a keresés itt részletesebb, sőt "Replace" funkcióval is ki van egészítve, amelynek nagy hasznát vehetjük bejegyzéseink kezelésekor.

^

Import/export

Gyakran hasznos lehet, ha bejegyzéseinket le tudjuk menteni az adott blogszerverről, vagy tömbösítve fel tudjuk vinni oda. Erre akkor lehet szükség, ha szervert váltunk valamilyen okból, vagy egyszerűen csak szeretnénk biztonsági másolatot készíteni írásainkról.

Ugyanakkor a lementett bejegyzéseken offline módon végezhetők különféle (automatizálható) korrektúrákat, majd ugyanilyen egyszerűséggel tölthwtjük vissza őket eredeti helyükre.

Az exportált bejegyzések az alábbi, egyszerű szöveges formátumban adottak:

^

A blog testre szabása

A blog webes megjelenésére kapunk egy alapértelmezett elrendezést, amely lényegében megegyezik a fenti ábrán bemutatottal. Ez egy rendkívül egyszerű, áttekinthető felület, amelynek hat részét különíthetünk el:

• a legfrissebb blogbejegyzések (jobb oldal)

• naptár

• keresés

• archívum

• legfrissebb bejegyzések

• linkek

Ez a számosság (a felület hat része) azt eredményezi, hogy a felületet nem érezzük kaotikusnak, túlzsúfoltnak, hanem pillanatok alatt, minden nehézség nélkül átlátjuk és tudjuk kezelni.

Amennyiben a fenti elrendezés mégsem nyeri el tetszésünk, lehetőség van annak testre szabására. Ez az MT adminisztrációs felületén történik, a megfelelő sablonok (Templates) módosításával:

Jól látható, hogy rendkívül sokféle Template segíti a minél finomabb testre szabhatóságot. Ezek segítségével szinte nincs olyan megjelenési forma, amelyet ne tudnánk megvalósítani, itt azonban ismét azzal szembesülünk, amivel már a telepítés során is: az óriási funkcionalitás a bevitel puritán egyszerűségével jár együtt, ugyanis a sablonok módosítása paraméterekkel, scriptekkel bővített HTML kódok szerkesztéséből áll:

A sablonok belsejében rendkívül sok paraméterrel (részletes felsorolásuk, leírásuk itt található) és különféle scriptekkel állíthatjuk be a kívánt dolgokat. A HTML formátumú kódok szerkesztése természetesen a lehető legfinomabb hangolást teszi lehetővé, és a hozzáértő emberek számára nem jelent nehézséget. Az MT honlapján számos előre gyártott sablont találunk, amelyek kódjai adottak, s amelyek bemásolásával egyszerűen megváltoztathatjuk oldalunk arculatát.

Véleményem szerint azonban az MT nemcsak a szűk informatikus réteget kívánja megcélozni, ezért hasznos lehetne egy egyszerűsített funkcionalitású, grafikus felület is a beállítások elvégzésére. (A TypePad, a MovableType fizetős változata már megoldást jelent erre a kérdésre.)

^

A felhasználói felület ergonómiája

A felhasználói felület alapvetően egyszerű, esztétikus szerkezetű, semmilyen felesleges elemet, díszítést nem tartalmaz. Felépítése logikus, könnyen tanulható. A telepített rendszer alapfunkcióinak elérése pillanatok alatt elsajátítható, a szélesebb funkcionalitás eléréséhez azonban speciális ismeretekre (HTML, CSS, stb.) van szükség.

Ha figyelembe vesszük Schneiderman 1992-es ergonómiai irányelveit, az alábbiakat állapíthatjuk meg:

1. A rendszer konzisztenciája
   Az MT felülete egységes, ha logikáját megértettük, használata sehol nem ütközik nehézségekbe. Az oldalakon található vezérlőelemek elhelyezése logikus, ellentmondásmentes. (Ha az egyik oldalon a Save gomb bal alul található, egészen biztosak lehetünk abban, hogy a következő oldalon is ott lesz, nem pedig a Cancel opciót találjuk a helyén.)
   Sajnos rengeteg olyan alkalmazás létezik, amelynél az oldalak szerkezete semmiféle szabályszerűséget nem követ, így azok megtévesztőek, rengeteg hibalehetőséget adva ezzel a felhasználónak. Szerencsére a MovableType nem ilyen.
    

2. Felhasználói lépések, "shortcut"-ok
   A MovableType menürendszere a képernyő bal oldalán helyezkedik el, bármely funkciólapon dolgozzunk is. Ezek egyszerű, gyors elérést biztosítanak valamennyi elvégezhető tevékenységhez.
   A bejegyzések szerkesztése közben ugyancsak megfigyelhetjük az úgynevezett "shortcut"-ok jelenlétét: a formázásra szolgáló ikonsor, valamint a közvetlen Save funkció (a szerkesztett bejegyzés megnézése nélkül, azonnal is menthetjük azt) mind a gyorsabb munkát szolgálja.
    

3. Visszajelzések
   A felhasználók folyamatos visszajelzést kapnak az aktuális műveletek státuszáról, azok sikeres vagy kudarcba fulladt kimeneteléről, stb.
   A bejegyzésekről néhány statisztikát az adminisztrációs felületen is kaphat, ám megfelelő beállítások mellett az olvasók általi hozzászólásokról (Comment) e-mailben is kap értesítést.
    

4. Párbeszédek menete
   A felhasználói interaktivitás mindig jól meghatározott menetű: az utasítás kiadása után a megfelelő műveleteket végezhetjük el, jól meghatározott lépések szerint, majd a befejezésről üzenetben kapunk tájékoztatást. Mindez egyfajta keretet ad az interakcióknak.
    

5. Hibakezelés
   A hibakezelés rendkívül egyszerű: A MovableType üzenetben értesíti a felhasználót a rendellenességről. Mindezt a webes felületen, a hiba lehetőség szerinti részletezésével.
   Ugyanakkor elmondható, hogy a hálózati rendellenességektől eltekintve a MovableType hibázási aránya rendkívül alacsony, működése stabil.
   
    

6. Akciók visszafordítása, "undo"
   A szerkesztés alatt álló szövegekben az Alt+Backspace billentyűkombinációval vonhatjuk vissza a legutóbbi változásokat (szöveg beírása, formázás, stb.).
   A már elmentett üzenetek illetve konfigurációs beállítások azonban már nem vonhatók vissza. Ilyenkor már csak annyit tehetünk, hogy a régi értékeket visszaírva ismét elmentjük, illetve lefordítjuk a blogot.
    

7. A felhasználó és a párbeszédek kapcsolata
   A párbeszédek teljes mértékben a felhasználó által kontrolláltak: bármikor megszakíthatóak, más műveletre térhetünk át a bal oldali menüsor segítségével, stb.
    

8. A felhasználó rövid idejű memóriájának (Short Time Memory - STM) terheltsége
   Mint ismeretes, az STM hat-nyolc érték tárolására képes egyszerre, ezért célszerű a felhasználói felületek ennek megfelelő tagolása. Az MT megfelel ezeknek a feltételeknek, hiszen valamennyi űrlapja és webes megjelenése is jól tagolt, egyszerű felépítésű, és részeinek száma belül marad ezen a korláton. Ugyanez érvényes a többszintűségre is: egy-egy szinten belül mindig kezelhető számú elemet találunk (pl. a menü hármas tagolódása, a webes felület oldalsó, naptárat, keresést stb. tartalmazó része, stb.)

^

Programozott elérés: MT API

A felhasználói elégedettség szempontjából rendkívül fontos lehet, hogy az alkalmazáshoz programozott interfész, API is rendelkezésre álljon, így ugyanis nemcsak az előre adott felületen keresztül érhető el a MovableType, hanem akár saját szoftverünkbe is beépíthetjük elérését, az adatok megjelenítését, stb. Ugyanakkor ezáltal arra is lehetőségünk nyílik, hogy olyan műveleteket hajtsunk végre tömbösítetten, amelyek egyébként csak egyesével lennének lehetségesek (pl. bejegyzések lezárása).

Óriási jelentősége lehet ennek pl. nagyvállalati környezetben, ahol a felhasználók nem szeretik a sokféle alkalmazást, ha már megszoktak egy felületet, nehezen alkalmazkodnak más környezethez. Ezért ha már rendelkezésünkre áll egy saját alkalmazás, amelyet dolgozóink jól ismernek, könnyedén kifejleszthetünk hozzá olyan komponenseket, amelyek MT bejegyzések kezelésével saját tudástár létrehozását támogatják.

A lehetőségek gyakorlatilag korlátlanok, a felhasználói elégedettség eléréséhez gyakorlatilag csak a fantáziánk jelenthet korlátot.

Mindemellett rendkívül sok kész plugin is fellelhető a MovableType-hoz, amelyeket a telepítéshez és működtetéshez hasonló nemes egyszerűséggel illeszthetünk meglévő rendszerünkhöz. Ezek közül egyet emelnék ki, ez pedig az MT-Blacklist. A blogok hőskorában még ismeretlen fogalom volt a blogspam (ugyanúgy, ahogy az e-maileknél is). Aztán egyszer csak feltűntek, és innen kezdve elöntötték a blogokat. Sokan erre úgy reagáltak, hogy lezárták blogjaikat (nem lehetett a bejegyzésekhez megjegyzéseket írni), vagy hagyják teleszemetelni magukat. Az MT-Blacklist erre a problémára jelent megoldást: reguláris kifejezésekkel megadhatunk különféle feltételeket, amelyeket kiszűrve a nemkívánt tartalmak nem jelenhetnek meg a nagyvilágból jövő bejegyzésekben. A plugin mellé egy alapbeállítást is kapunk, amelyet minimális erőfeszítéssel karbantartva, bővítve hatékony megoldást nyújt. Felületét az alábbi ábra szemlélteti:

^

A MovableType üzemeltetése

Sajnos az MT üzemeltetése terén saját tapasztalattal nem rendelkezem, jómagam csak használója vagyok, illetve tesztrendszer telepítését végeztem különféle feltételek mellett (mySQL adatbázis-, illetve Berkeley DB-alapú adattárolással).

Információim szerint azonban (melyeket a NetAcademia-blog üzemeltetőjétől kaptam) a rendszer üzemeltetése minimális erőfeszítéseket igényel. A telepítés egyszerűségéhez hűen a napi működtetés gyakorlatilag nulla erőfeszítést követel. A megjelenő frissítések, upgrade-ek installálása néhány perc alatt megejthető.

A felhasználók kezeléséhez a kezdeti beállítások után már szinte semmilyen aktivitásra nincs szükség. Új felhasználók felvitelére meglehetősen ritkán van szükség, ha mégis, pillanatok alatt készen van.

Természetesen nagyobb vállalati környezetben, több felhasználó esetén ez az igényelt idő- és energia-befektetés megnőhet, ám véleményem szerint mindez elhanyagolható az egyéb rendszerek üzemeltetési igényeivel szemben.

^

Összefoglalás

Összességében elmondható tehát, hogy a MovableType egy rendkívül egyszerű felépítésű, multiplatformos weblog-rendszer, amely testreszabható környezetet biztosít a bejegyzések kezelésére. Használata ugyanakkor nehézséget okozhat a kellő jártassággal nem rendelkezők számára, hiszen nem rendelkezik a manapság közkedvelt csillogó-villogó, "embercsalogató" felülettel.

Ugyanakkor célját, hogy jól konfigurálható, egységes rendszert biztosítson, maximális mértékben kielégíti. Hibái ellenére az egyik legkedveltebb rendszerré nőtte ki magát, amelyet jól bizonyít funkcionalitásának sokszínűsége, bővíthetősége is.

^